Vélemény - Pro&Kontra - Joe Abercrombie: A penge maga

Fülszöveg

Az Első Törvény Első Könyv
Kilencujjú Logennek, a hírhedt barbárnak végül elfogyott a szerencséje. A kelleténél eggyel több viszályba keveredett bele, és hamarosan halott barbár válik belőle. Nem marad utána semmi, csak vacak dalok és halott barátok.Jezal dan Luthar, az önzőség szobra nem vágyik veszélyes kalandokra, legföljebb a vívópáston szeretne dicsőséget kivívni magának. Csakhogy kitörni készül a háború, és a fagyos észak csatamezőin sokkal véresebb szabályok szerint küzdenek.Glokta inkvizítor, a nyomorékból lett kínvallató semmit sem szeretne jobban, mint hogy koporsóban lássa hazatérni Jezalt. Persze ő mindenkit gyűlöl. Aki az árulást próbálván száműzni az Unióból, egymás után hallgatja a vallomásokat, annak aligha marad ideje barátságokat kötni – ráadásul a holttestek mutatta legfrissebb nyom talán egyenesen az állam rothadó szívébe vezet… Már ha elég ideig életben marad, hogy követhesse…



Műfaj: szórakoztató irodalom, fantasy
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó, 2010. (Hard Selection - Sötét örvény)
Oldalak száma: 631 oldal
Saját példány
Első Törvény-trilógia 1. kötete
Második rész: Joe Abercrombie: Miután felkötötték őket itt
Harmadik rész: Joe Abercrombie: A királyok végső érve itt


Vélemény


Széplelkű, ártatlan olvasók számára nem ajánlom, tényleg nem egy „tündérmese” – a „fürdőszobából” szappanhabosan, ruha nélkül kilépő öreg varázsló kissé lesokkolt :)

Na, ennyit a hangulatáról!Kissé lassú, kissé untam az elejét (G. R. R. Martin magasra tette azt a bizonyos lécet), habár a szereplők megformálásával nem volt gond; nagyon különállóak voltak a szálak, aztán végül is elindult a sztori és jöttek az izgalmak, szóval csak nem volt ez olyan rossz!

Ahhoz képest, hogy elsőkönyves az író, élvezetes volt, bátran ajánlom másnak is (feltéve, ha az értékelés elején leírtak még nem tántorították el), én nemsokára „nekifutok” a folytatásnak!


Így kell olyat írni, hogy az író többi műve is bekerüljön azonnal a "kell" kategóriába. Komolyabban: 24-én kezdtem el olvasni és 27-én éjjel fejeztem be (csak összehasonlításképpen: a hasonló terjedelmű A Bankár (Frei Tamás) c. könyvhöz közel egy hónap kellett. A könyv egyetlen hibájának, ha ez egyálalán hiba, csak azt tudom felhozni, hogy lehet rajta érezni, hogy ez a történetnek csak a bevezetése, de mivel ez nem különösebben zavart engem, ezért nem is tartozik komolyabban a hibák közzé.
Nem találtam logikátlanságot, nagyjából "egyben" van a könyv.
Logikus történetvezetés: 5/5

Logikai buktatóktól mentesen megírt történet.
Logikus történetvezetés: 5 / 5

Mivel ez egy trilógia, nehéz erre pontszámot adni... Kicsit hosszú bevezető lett belőle, de ez inkább másik kategóriához tartozna.
Vastagság: 5/5
A könyv vastagságával sem volt gondom, kicsivel több mint 600 oldal, és nem éreztem sehol, hogy fölöslegesen el lenne nyújtva a történet, csak hogy kitöltse  lapokat, vagy hogy össze lenne csapva.
Vastagság: 5 / 5

Karakterek igazi hús-vér karakterek, bűnösek, gyarlók, nincs semmi megszépítve, talán még fejlődnek is, de van egy olyan érzésem, hogy ez további két kötetben lesz kibontva.
Élvezhetőség: 4/5

Karakterek jellemfejlődnek, kíváncsivá tesznek a sorok a sorsuk felől, szerethetőek, illetve kötődünk hozzájuk, nincsenek fölöslegesen megírt részletek, a könyv kimondottan élvezhető.
Élvezhetőség: 5 / 5

Nagyon-nagyon hosszú bevezető a könyv nagy része, így az eleje kicsit néha altatóként szolgált, néha nem tudtam, mit akar az író... Persze a végére beindult a történet.
Történet: 3/5

A történet fordulatos, jól meg van írva, kíváncsivá tesz, érdeklődés keltő.
Történet: 5 / 5

Olvastam, olvastam, érdekelt, de van sokkal jobb is.
Letehetetlenség: 4/5


Olvastatja magát, nem szívesen rakja le az ember.
Letehetetlenség: 4 / 5

A borító oké, semmi extra, szép régies. A könyvlapok nem jöttek be, főleg a puhaborítós verzióhoz nem értem: vastagok a lapok, a könyv alig több, mint 600 oldal (bár az legalább végig van írva, a történet utolsó oldala után már csak egy tartalomjegyzék van, ami egyébként jó pontot érdemel), de kb. 1000-1200-nak tűnik első ránézésre... Vékonyabb papírból a könyv és "soványabb" lehetett volna, így egyszerűbb lett volna olvasni, szállítani és talán kisebb eséllyel esne szét (nem, nem akar még szétesni :))
A fordító munkájával nem vagyok elégedett, volt, amit sokszor át kellett olvasni, mert nem értettem, hogy akkor most azt a kardot ki böki bele kibe...
A helyesírási hibák szintén megvannak sajnos...
Szerkesztés: 2/5

Nekem tetszik a borító, nincsenek benne szembeötlő helyesírási hibák vagy érthetetlen dolgok. Ami kicsit zavar, az a papír vastagsága, másfajta papírt használva lehetett volna a könyv kevésbé vastag is, és ennél fogva kevésbé sérülékeny.
Szerkesztés: 4 / 5

Összesen: 23/30

Összesen: 28 / 30

Kíváncsi vagyok a folytatásra, a végére elmerültem a könyvben!
Várom a folytatást, nagyon jó könyv!


Idézetek

Pár kedvet hozó, vagy éppen elrettentő idézet, véletlenszerűen. És Spoilermentesen!

"Kevés olyan kín van, amin egy bögre jó tea ne enyhítene."



"Mondd meg az apádnak, hogy neki kell eljönnie hozzám. Nem fecsérlem az időmet bolondokra és másodszülött fiúkra. Én már csak ilyen ódivatú vagyok. A ló fejével szeretek beszélni, nem a ló valagával. Értesz engem, fiacskám?"



"– Járj Isten lába nyomában, Ferro Baldzsinn!
– Ezeknek itt nincs istenük.
– Inkább azt mondhatnánk, hogy rengeteg van nekik.
– Rengeteg?
– Hát nem vetted észre? Itt mindenki magát imádja."




"Az ajka felhasadt és vérzett, az oldalát egyre sötétebb lilába forduló zúzódások borították, feje oldalra billent, arca pedig akkorára dagadt, hogy szinte fel sem lehetett ismerni. Egyszóval úgy fest, mint valaki, aki éppen vallomást készül tenni."



"A sikátorok lépésről lépésre sötétebbnek és mocskosabbnak tűntek. A kisember balra fordult, aztán jobbra, de egyetlen pillanatra sem torpant meg, hogy átgondolja, merre tovább.
– Érzi ezt a szagot? Érzi ezt a szagot, Kilencujjú uram? Érzi a… – a megfelelő szó után kutatva összedörzsölte a hüvelyk– és a mutatóujja hegyét –…misztikum szagát? A kaland szagát?
Logen inkább szarszagot érzett."




"Vannak parasztok és szolgálók, akik harcolnak, a földeket művelik, és elvégzik a munkát. Vannak polgárok, akik kereskednek, építenek és gondolkoznak. Vannak nemesek, akiké a föld, és akik a többieket noszogatják. Van a királyi család… – Bayaz az ónkoronára pillantott. – Azt elfelejtettem, igazából ők miért vannak."



Amikor megtett úgy harminc lépést, Logen megfordult, és visszanézett. A vaslábos elhagyatottan hevert a parton, és máris kezdett megtelni esővízzel. Sok mindenen mentek át együtt – ő és az a vaslábos.
– Isten veled, öreg barátom.
A lábos nem felelt.



"Az ajka felhasadt és vérzett, az oldalát egyre sötétebb lilába forduló zúzódások borították, feje oldalra billent, arca pedig akkorára dagadt, hogy szinte fel sem lehetett ismerni. Egyszóval úgy fest, mint valaki, aki éppen vallomást készül tenni."



"Logen megdörzsölte a halántékát. – Egy klán egyszer a legrosszabb harcosát küldte, hogy vívjon meg velem. Ő volt Forley, a Leggyengébb. Ezzel fejezték ki, hogy megadják magukat. Az Unió miért a legrosszabb harcosait küldi? – Logen komoran rázta meg a fejét. – Ilyenek nem fogják legyőzni Bethodot.
– Nem csak ők mennek. – Bayaz egy másik, kisebb gyülekezetre mutatott. – Azok is katonák.
– Azok? – Vörös vagy élénkzöld, cifra egyenruhába bújt nyúlánk ifjoncok álldogáltak ott, néhányan közülük túlméretezett kalapban. Náluk legalább volt valami kardszerűség, de egyáltalán nem festettek harcedzett férfiaknak. Jó esetben harcedzett nőknek lehetett volna nevezni őket. Logen összeráncolt homlokkal pillantott egyik csoportról a másikra. Piszkos koldusok, cifra legények. Nehezen tudta volna eldönteni, melyik társaság a furcsább."



"Egy csók, és az elszántsága úgy szivárgott el, mint a vizelet egy repedt éjjeliedényből."



"– Mi az? – kérdezte Logen, és a pipája után nyúlt. – Valami varázsfőzet? A Magas Művészet valamilyen nagyszerű terméke?
– Tea.
- Hm?
– Megnyugtatja az elmét, de élénkíti a testet. Kevés olyan kín van, amin egy bögre jó tea ne enyhítene. – Logen belepréselt egy darab taplót a pipájába.
– És ha egy fejszét állítanak a fejembe?
– Az a kevesek egyike"



"Férfi és nő között azt hívják barátságnak, amikor az előbbi huzamosabb ideig üldözi az utóbbit, mégsem jut vele semmire."



"– Vallok!
– Nagyszerű – mondta vidáman Glokta.
– Nagyszerű – mondta Severard.
– Naszeű – mondta Frost."



"Á, semmi nem serkenti úgy az agyat, mint a nap első görcsei."



"– Maguk navigátorok sohasem harcolnak?
– Néhányan közülünk igen, akár puszta kézzel, akár a legkülönfélébb fegyverekkel. Igencsak képzett harcosok, de én nem vagyok az. Nem. Az nem rám vallana.
– Soha?
– Soha. Én máshoz értek
– Azt gondoltam volna, hogy az utazásai során számos veszéllyel kell szembenéznie.
– Így is van – felelte Hosszúláb –, bizony, így is van. Olyankor különösen kapóra jön az a figyelemre méltó képességem, hogy remekül el tudok bújni."





Képek

Joe Abercrombie
angol borító (UK)

angol borító (US)

tajvani borító

német borító

holland borító

orosz borító




The Blade Itself by MackSztaba
macksztaba.deviantart.com/art/The-Blade-Itself-200809270

Logan Nine by Corysaur
corysaur.deviantart.com/art/Logan-Nine-211082357

Joe Abercrombie's The First Law: The Blade Itself #1 comic

Joe Abercrombie's The First Law: The Blade Itself #3 comic

The Blade Itself fanart | Aleander Preuss

2 megjegyzés:

onsai írta...

Érdekes volt a páros kritika. :)

Unknown írta...

Ne haragudj, csak most vettem észre, ezek szerint nem kaptam e-mailt a kommentedről...

Természetesen örülünk, hogy tetszett, köszönjük szépen! :)

Timi