Vélemény - Pro&Kontra - Moskát Anita: Bábel fiai

Fülszöveg



Folyik a munka Bábelben, mert mindenki tudja: aki felhúzza a tornyot, azé a hatalom. Az építkezésnél használt ereklyék, amelyek egy másik világból származnak, kezdik felmondani a szolgálatot, a papság soraiban intrika üti fel a fejét és lázadással fenyeget. A próféta, aki a bábeli egyházat alapította, halott, a torony pedig a mi világunkból szólít magának új látnokot.
Dávid, a korábban festőként dolgozó fiatalember egy ideje látása fokozatos elvesztésével küzd. Zavaros vízióiból megtudja, hogy a torony vette el szeme világát, ezért Bábelbe utazik, de hamarosan belekeveredik az egyházon belüli hatalmi játszmákba. Arzén, a város új főpapja, próbál kitörni édesapja árnyékából, a reformoknak azonban nincs helye ott, ahol vérrel és testrészekkel áldoznak Bábelnek.
A bibliai Bábel történetére alapozott modern és kegyetlen regényben vallás és babona csap össze a racionalitással. Moskát Anita novellái után az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb magyar fantasztikus könyvével jelentkezik.



Műfaj: szórakoztató irodalom, fantasy (urban fantasy, ókor, vallásregény)
Kiadó: Gabo, 2014.
Oldalak száma: 404 oldal
Eredeti cím: Bábel fiai
Saját, dedikált példány

Vélemény


Nem tudom már, mit vártam ettől a könyvtől, hisz' még elég fiatal az írója, mindenesetre a fülszöveg hívogatott, a dedikálás lehetősége pedig mindent eldöntött, úgyhogy a kosarunkban landolt. Kicsit félve kezdtem olvasni, mert sokan írták, milyen kegyetlen, durva és lefekvés előtt nem mindenki fogja bírni...




Féltem a könyvtől a fiatal írónő miatt, a szokatlan téma választás miatt, de alaptalanul.
Íme tehát egy újabb magyar fiatal tehetséges írónő, akinek érdemes elolvasni a könyvét.
Olvastam róla véleményt miszerint ez a könyv brutális, ez nálam pozitívum lett volna, de sajnos erről szó sincs, a brutalitástól nagyon távol áll.
Olyat is olvastam, miszerint ez nem fantasy, mindenki megnyugodhat, hogy de, igen, ez egy olvasmányos kis fantasy, kb. annyira, mint egy Trónok harca, ahol nem a fantasy elemek viszik el a könyvet, hanem az emberek és cselekedeteik.
Összességében nekem tetszett, és remélem hamarosan jön valami új könyv is az írónőtől.





A történet két szálon fut, a mai Magyarországon  (Budapesten), illetve az ókori Bábelben. A kettő összekapcsolásához nem kaptunk részletes magyarázatot, el kell fogadni, hogy ilyen létezik, a későbbiekben lesznek megmagyarázhatatlanabb dolgok is :)
Logikus történetvezetés: 4 / 5

Ha elfogadjuk a világot amit bemutat nekünk a könyv, akkor logikusan van felépítve.
Logikus történetvezetés: 5 / 5

Jól kézbefogható könyv, könnyen és gyorsan olvasható, gördülékeny, se nem sok, se nem kevés
Vastagság, terjedelem: 5 / 5

Jól olvasható, nem sok, nem kevés.
Vastagság, terjedelem: 5 / 5

Teljesen élvezhető; a brutalitással nem tudok egyet érteni, nekem simán bevette a gyomrom (vagy legalábbis magasabb az ingerküszöböm)
Élvezhetőség: 5 / 5

Kicsit nekem nehezen indult be, de élvezetes olvasmány. Ami nem tetszett benne, az a világ természetfeletti részének bemutatásának hiánya, megmagyarázása.
Élvezhetőség: 4 / 5

Már említettem a több szálat, szereplőnk is több van, esendő, magukat kereső emberek itt is és ott is. Nem mondom, hogy szerethetőek (én talán nem vagyok hozzá elég bölcsész :) ), de Arzénnal azért tudtam valamennyire azonosulni a hittel kapcsolatos kérdései miatt. Szerintem mindenki talál magának kedvencet. A világleírás nekem kicsit kevés, bővebb kifejtésnek örültem volna (sok a miért és a hogyan), de elég egyedi, ilyennel még nem találkoztam, örülök, hogy olvashattam!
Történet, karakterek, világ: 4 / 5

A karakterek nem sablonosak, és van jellemfejlődés, a világ mindenképpen érdekes, jó lett volna egy kicsivel több magyarázat. Aki nekem a kezdetektől nem volt szimpatikus és szerintem a cselekedeteinek nagy része vagy butára vagy kiszámíthatóra sikerült, az Hananiás.
Történet, karakterek, világ: 4 / 5

Mindig a vonattal jövök, de rájöttem, nálam itt tudnak a legkönnyebben elvérezni a könyvek :) Ez ébren tartott, élvezetes volt olvasni, mindig történik valami, végig izgalmas.
Letehetetlenség: 5 / 5


Jó könyv, izgalmas és jó olvasni, de nem letehetetlen.
Letehetetlenség: 4 / 5

Szép a borító, nagyon kék, kicsit nekem a fehér cím erős és elüt, de amúgy nagyon tetszik. A lapok megfelelő vastagságúak, sorközök és betűméretek szintén oké, bírja a strapát. Ha jól emlékszem, helyesírási, elütési hibák sem nagyon vannak.
Szerkesztés: 5 / 5

A borító szerintem csúnya, ok, témába vág, de ha már sivatag és homok és torony és kövek, valami egészen másfajta színösszeállítást és grafikát tudnék elképzelni neki. Más bajom nincs a könyvvel.
Szerkesztés: 4 / 5

Összesen: 28 / 30


Összesen: 26 / 30

Féltem a könyvtől a fiatal író miatt, féltem a vallásos téma miatt, féltem a mások által említett brutalitás miatt, de nem kellett volna, egy igényes, szép könyvet kaptunk egyedi történettel (ez a Bábeli torony nem egy felkapott téma) a pénzünkért, ami kicsit komolyabb hangvételű, de mégis könnyen olvasható; ajánlom mindenkinek, aki egy friss, magyar vallási fantasyt szeretne olvasni. Nem mondom, hogy telepszik rá az emberre (ahogy láttam, voltak, akik vele is álmodtak :) ), de szerintem kis elhatározással bárki meg tud vele birkózni.

Remélem, találkozunk még más, hasonlóan kellemes regénnyel az írónőtől.
Ez első könyvnek nagyszerű, sőt, tökéletes. Van még hova fejlődnie az írónőnek, de nagyon szép, amit letett az asztalra. Érdemes megvenni és olvasni, mindenkinek ajánlom. Remélem hamarosan újabb könyvvel lepi meg olvasóit.



Idézetek

Pár kedvet hozó, vagy éppen elrettentő idézet, véletlenszerűen. És Spoilermentesen!



"Arzén a bábeli torony árnyékában az apjára gondolt." (első mondat)



"Szakrális az, amit azzá teszünk."




"A Battyhány térről figyelték a lassan hömpölygő Dunát, ahogy visszatükrözi Budapest fényeit, és várták a villamost. Dávidnak eszébe jutott egy jelenet, ahogy Nimród az esti folyóparton áldozati rituálét mutat be. Dübörgött benne a pálinka, de rajzolni akart. A többiek beszéde eltávolodott tőle, a régmúltba repítette a víztükör, ahol a hős éppen átvágja egy kanca torkát. Képzeletben megtervezte a ló izmait, kacsként kunkorodó sörényét, a szügyét színező vért. Nyerített haláltusájában, fogai világlottak a sötétben."




"– Akit a bábeliek prófétának neveznek, annak helyettük kell cselekednie, magára kell vállalnia az összes felelősséget, azt is, ami az övék lenne."




"– Isten? Te voltál Isten? – Nem. Nem fantomhoz imádkoztál eddig. És bár csábítóan vicces ötlet, de nem is hozzám. Vannak magasabb tornyok is."




"– Ez a te néped, nem idegenek, és így sem érzel bűntudatot, amikor ölsz. Korábban azt hittem, haragból vagy félelemből teszed, de nem. Így kísértesz. Azt várod, szálljon alá Isten a toronyból, fogja meg a kezedet, és mondja ki, hogy elég."





"A homokban egy kecskeszarvú vízköpő hevert

 – Leugrott a szobor! – kiabálta egy munkás. A magasba bökött. – Repülni akart!
A kőtest nagy része épen maradt. Arca három darabra hasadt, akár egy levetett maszk, a drágakövek kiestek szemének foglalatából. A hátát díszítő szárny szétrepedt, mintha hiába próbálta volna fékezni magát zuhanás közben. Törzse alól emberi kéz látszott ki."



" – Nálunk a felnőttek szabadon rendelkeznek a testükkel. Ha pedig tisztelsz, kifejezheted úgy is, hogy például nem hívsz szajhának. Vagy hogy meghallgatod a véleményemet. Hogy egyenlőnek tartasz magaddal."




"– Ennek jelentése van! – Arzén lerogyott az összetört szobor mellé, tenyerét égette a homok. – Nem védenek minket többé. Bármi mást lelökhettek volna onnan.
– Majd megnyugodnak. – Hananiás visszakötötte oldalára a fegyvert. Lebiggyesztett szájjal figyelte a törmeléket; a por sűrű és ragacsos lett a kicsorgó vértől. Levette sötétkék köpenyét, és rádobta a halottra, nem kegyeletből, csak hogy a nép elől elrejtse. – Ne aggódj, Arzén! Kerítek felelőst."



"Anyja a mesékben gyönyörűnek festette le, márványbordájú és zafírszemű szobrairól beszélt, erkélyek alatt hajló akvaduktról és hozzá csatolt függőkertről, amelyben ahol húsevő növényeket nevelnek, de Arzén csalódott. A torony szürke volt, mintha pernye fedné. Hét-nyolcemeletnyi csonk maradt belőle, tetején hasadék tátongott, mintha villám tépett mart volna bele. Körülötte törmelék: szilánkosra repedt faldarabok, egymásra halmozott toronymorzsák kőből és néhai palaburkolatból."





"– Van egy különleges anyag, amit a beszivárgó apád mutatott nekünk. Szemcsés, mint a homok, de fekete, mint a gránit, rudakba töltik, és kanócot kötnek a végére, hogy elodázzák a robbanást. Fényt és tüzet köp, kőfejtésre használják a folyó túloldalán. – Apa dinamitnak vagy Isten leheletének hívta. – Mennyi van még belőle? – Nem tudom. Mire kellene? A férfi elmosolyodott, kivillant jobbról a harmadik fogának híja. – A torony is kőből van. Érdemes lenne kipróbálni rajta."




"Ha a torony csúcsa keresztüldöfi a menny boltozatát, Isten eljön közéjük, és véget vet a földi nyomorúságnak. Megdicsőülésnek hívta. Az egyszerű emberek eleinte azt sem tudták, mit jelent a szó, de szépen csengett és gazdagságot ígért. Szenvedés, fájdalom és éhezés nélküli életet."




"– A torony a gerincük, Arzén. Ha kirántanád, Bábel összeesne. Hova kerülne a termény, amiért megdolgoznak? Torony nélkül a férfiak szétszélednének, ha nem követ rakodnának, bűnözővé, rablóvá, erőszaktevővé válnának. Mit kezdenél az asszonyokkal? Gondolj a szolgálódra, kikaparná a szemét félelmében!
– Vér és áldozatok árán épül.
– Békét és rendet teremtesz vele. Nem ér ennyit a hallgatásod?"



Képek

Moskát Anita
http://gabosff.blog.hu/2014/04/07/uj_ironk_moskat_anita

Bábel a valóságban is létezett, persze kicsit másképp, mint ahogy a Biblia írja.
Babilonban (a mai Irak területén) találták meg a romjait, Kelet legnagyobb városa volt
(kép a wikiről)
Babilon ma, műholdfelvételről
(kép innen)
Nabukodonozor Bábel tornya 85 millió téglából épült...
(kép innen)
... falai 7-8 méter szélesek voltak...
(kép innen)

...de még Hammurapi előtt megsemmisült...

Nincsenek megjegyzések: