Vélemény

Fülszöveg

A XXII. században az emberiség több álma is valóra válik: létrejön az Egyesült Országok Szövetsége, amely a világ összes államát egységbe tömöríti, és megtörténik a kapcsolatfelvétel egy értelmes idegen fajjal is. Úgy tűnik, az emberiség beléphet az aranykorba, de ez csak a látszat. A Szövetséget üzleti érdekek kusza hálója szövi át, és a vezetők legtöbbjének egyetlen célja van: mindenkit engedelmes bábbá formálni.

Ebben a világban éli a gazdag, unatkozó feleségek felszínes mindennapjait Sandra Manul, akiről csak kevesen tudják, hogy valójában a múltja elől keresett menedéket a magas rangú Ítélő, James mellett. Miközben az árnyak, amelyek elől elfutott, utolérik, olyan döntéseket kell meghoznia, amelyek nem csak a saját, hanem az egész emberiség sorsát megváltoztatják.

A Gender krónikák első kötete, A menekülés éve bevezető egy olyan világba, ahol a hagyományos nemi szerepek és az egyensúlyi társadalom ütközik össze egymással – mindez pedig egy olyan jövőben történik, amely akár könnyen valósággá is válhat.

Műfaj: szórakoztató irodalom, sci-fi, disztópia

Kiadó: Delta Vision, 2013.

Oldalak száma: 376 oldal

Eredeti cím: A menekülés éve

Saját (dedikált) példány

Gender-krónikák 1. kötete
(Sajnos nem találtam sehol részletet, amibe bele lehet olvasni)

A tavalyi év egyik legkedvesebb könyve számomra, mert molykarácsonyra kaptam, ráadásul dedikálva, nagyon szépen köszönöm :) A magyar íróktól még mindig félek, valamiért nem tudok hinni abban, hogy itthon is jelenhet meg igényes könyv hazai írótól (pláne sci-fi), de mostanában több ilyen is a kezembe került, kezdek velük megbarátkozni. Ez is egy ilyen könyv lett. Sokáig szemeztem vele, könyvhéten is nézegettem a kitett plakátot (mondjuk elég jó a borítója, nagyon vonzott az is), de végül más könyvekből vásároltunk be a kiadótól. Aztán jött a molykarácsony, hozta a postás, én pedig félve, de nekivágtam. Kicsit sokáig tartott, de csak azért, mert kevés időm volt olvasni. Ez már apró célzás arra, hogy kellemesen csalódtam :)		Egy újabb remek könyv és megint egy magyar írónő tollából. Egyre jobban kezdem visszanyerni a bizalmamat a magyar írók felé, mivel az utóbbi időkben a magyar írók által olvasott könyvek kivétel nélkül tetszettek nekem. Ez is olyan. Mi is az, amit tudni kell erről a könyvről? Izgalmas, pörgős, brutális és sokszor nyers. Vannak benne nem várt fordulatok és karakterfejlődés, jól leírt jelenetek, stb. Ami miatt nálam még nem "Kiváló", hanem csak egy nagyon jó könyv, az az, hogy a végén úgy éreztem, hogy össze van csapva; a kemény nőhöz nem passzoltak az olykor semmilyen, csöpögős szövegek, ebből látszik, hogy szerintem a szerelmi szál ugyan jó ötlet volt, de nem volt túl jól megvalósítva és keveselltem a technikai leírásokat, hogy mit, hogyan lehetett megvalósítani pl. az űrhajókkal kapcsolatban. Ezektől függetlenül, tetszett.
Nem tudom pontosan megmondani, hogy miért nem tudok erre max. pontot adni. Talán az összecsapott vég zavar, vagy a szerelmi szál, nem tudom. Valami nekem hiányzik. (Ha megfejtettem, hogy mi, megírom) Logikus történetvezetés: 4 / 5		Alapjában véve jól fel volt építve és tetszett a logikája a könyvnek, ahogy meg volt magyarázva, hogy mi miért is történt (ide most írtam egy spojleres, hosszú mondatot, de visszatöröltem. Szóval nem értem, hogy miért kellett mindenképpen így történnie :) ). Logikus történetvezetés: 5 / 5
Kellemesen kézbe illő kis könyv, szépen felvezetett történet, majd egy összecsapott vég. Nem bántam volna még vagy 100-200 oldalt a befejezés miatt. Vastagság, terjedelem: 3 / 5		A vége össze lett csapva, most olvastam George R. R. Martintól a Lázálom c. könyvet is. Az is össze van csapva. Nem értem, hogy egy végig jó könyvnek miért kell összecsapott véget csinálni. E miatt keveselltem a terjedelmét. Vastagság, terjedelem: 4 / 5
Na, ez most megfogott. Élvezhető? Teljes mértékben. Viszont voltak benne olyan részek, ami "gyomrot kívánt". Ott azért le kellett tenni, pedig nem vagyok egy anyámasszony katonája. (Nem hiába virít a könyv hátoldalán pirosan bekarikázva a 18-as karika). A vége felé pedig az a szerelmi szál... Nem sikerült jól, néha a párbeszédeknél is fogtam a fejem... Néhol kicsit bugyuta, csöpögős lett (ami nem is lett volna baj, ha nem pont ezek a szereplők úsztak volna a nyáltengerben) Élvezhetőség: 4 / 5		Igen, élvezhető, élvezetes, leköti az embert, izgul a főhősért és szörnyülködik, amikor borzalmak történnek vele, amely részek egyébként a legtöbbször brutálisan jól vannak megírva. Az élvezhetőségből összesen megint csak a vége von le pontot, a már említett okok miatt. Élvezhetőség: 4 / 5
A jövőbeli Földön járunk, ahogy a fülszöveg is írta, már szinte az aranykorban, de csak szinte. Kicsit bővebb világkifejtést nem bántam volna, de még megkaphatom a további kötetekben. A történettel semmi gond, a karaktereket is bírtam a közepéig-végéig, utána kicsit elfolytak, amit nem egészen értek... Történet, karakterek, világ: 4 / 5		Tetszik a történet, a karakterek érdekesek, változnak, vannak céljaik, nem csak úgy tengnek, lengnek a világban. A világ szintén egész jól ki van dolgozva, bár egy kicsivel több technikai magyarázó leírást nem bántam volna. Történet, karakterek, világ: 4 / 5
Ha valaki bírja végig, akkor letehetetlen, de úgy induljon neki, hogy bizonyos részek után nem árt egy kis szünet (pornográfia, hidegvérű gyilkosság, pedofília) Letehetetlenség: 5 / 5		Nem letehetetlen, de nagyon közel áll hozzá. Tetszettek a visszaemlékezős részek, azokat szinte mindig egyben olvastam el. Letehetetlenség: 4 / 5
A borító első látásra szerelem! :) A szerkesztés oké (talán picit kevesebb a hiba, mint egy átlag DV-s könyvnél), viszont rövidebb fejezeteknek örültem volna (általában fejezettől fejezetig olvasok, és az itt nem volt megvalósítható), a betűk viszont nagyon picik, és nem tudom, hogy melyik betűtípust kapta a könyv, de sajnos nem olvasható könnyen... Főleg a dőlt betűs részeknél, de a simánál sem... Szerkesztés: 4 / 5		Jó lett a borító, tetszik. Jó fogású masszív könyv, ilyen téren nincsen vele baj. Egyedüli dolog, ami nem tetszett benne, az a kicsi betűméret. Legalább egy számmal nagyobb kellett volna, hogy mindig könnyen, jól olvasható legyen. Szerkesztés: 4 / 5
Összesen: 24 / 30		Összesen: 25 / 30
Kellemes csalódás volt, és bár a Kiválótól még messze van, mindenképpen egy ígéretes kezdetet látok benne. Így egészen biztos, hogy be fogom szerezni a folytatásokat, ha pedig az írónő "leszokik" az összecsapott végekről, akkor egészen jó kis sorozat lehet belőle. Örülök, hogy a DV felkarolt mostanában pár magyar írót, és örülök, hogy hozzák is a megfelelő szintet :) Csak így tovább!		Nekem tetszett, és hamarosan be fogom szerezni a folytatását is. Ajánlom mindenkinek, aki nem ódzkodik a néhol nyers, brutális leírásoktól, és szereti az izgalmas történeteket, egy kicsi sci-fi beütéssel. Egy kis off: Viszonylag sokszor volt szó a könyvben Sandra nagy átváltoztatásáról a klinikán, ahol a csúnya "közönséges" nőből, egy jó alakú, bögyös, szép arcú nőt faragtak és megtanították, mikor hogyan kell viselkednie. Szóval a többszöri emlegetés hatására és a technikai leírások hiánya miatt elgondolkodtam, hogy a jövőben vajon milyen megvalósítással tudnak átfaragni egy nőt, és mivel a borítón is a hölgy meglehetősen nagy tüdőkkel rendelkezik, ezért többször megfordult bennem a kérdés, hogy vajon még akkor is szilikont használnak az átalakítás során, vagy megtudják oldani, hogy természetes legyen a változtatás? (Igen, férfi vagyok)

Idézetek

Pár kedvet hozó, vagy éppen elrettentő idézet, véletlenszerűen. És Spoilermentesen!

"Semmi sem igazi." (első mondat)

"Könnyebbnek tűnik elmenekülni a problémák elől, mint megoldani őket. Pedig nem az. Mert ha szembenéz az ember a démonaival, akkor megsemmisülnek, még ha hosszú és nehéz is a folyamat, amíg felvállaljuk tetteinket és szembenézünk önmagunkkal."

"– Jó. Akkor közelebb engedjük pár métert. Majd elhajítok valamit, és ha a hang irányába fordul a fegyverrel, oldalról jobban ki tudod venni a célpontot.
– Miért nem…?
– Mert kíváncsi vagyok. Azért.
– Ez lehet szó szerint a sírfeliratod? Az azért vastagított betűkkel, egy kis aranyozással."

"Furcsamód a vizsgálatokat végző ismeretlenek felettébb elégedetten vették tudomásul, hogy Edward Gebetnek akkor sem támadnának megérzései, ha a jövő ott hadonászna az orra előtt és hangosan üvöltené a fülébe a következő heti lottószámokat. Edward egy alvó: a jelzőt az egyik fickó beszélgetéséből csípte el, de a saját kreálmánya, a „spirituális analfabéta” jobban tetszett neki."

"Aki ennyire arra hajt, hogy a külsejére figyeljenek, ne várja el, hogy bármiféle aktív agyi tevékenységet feltételezzenek róla. Felpumpált mell, természetesen a fele közszemlén, csókos, vörösre festett száj, szőke haj és magas sarkú. Magát alázza meg, aki guminőnek öltözik, és ne várja, hogy ne nézzem annak, aminek a körítés szerint mutatni kívánja magát."

"– Itt ülünk kint, férfiak, a társaság egyetlen női tagja pedig odabent végzi a piszkos munkát. Csak nekem tűnik kissé bizarrnak a szituáció?"

"– Két lehetőséget mondtál. Mi a másik? – Házasság – mondta Greg.
– De…
– Hirtelen két kérő akadt a horgodra – mosolygott a pap sejtelmesen.
– Tessék? Ki a másik?
Gregory a fejével a nő háta mögött függő feszület felé biccentet.
Sandra visszafordult a kereszt felé.
(…)
Krisztus… Választhat: a testét adja el vagy a lelkét."

"Nem tudta, honnan jön, mi a forrása, csak egy különös, egyre erősödő érzéshullám szaladt végig a testén, majd megállapodott a fejében és a gyomra környékén. Mintha nyári napfényben fürdő mezőn feküdne, és a fák lombjain átszűrődő csillogást figyelné: béke és nyugalom. Lehunyta a szemét: a nyugalomba belevegyült egy cseppnyi kellemes izgalommal fűszerezett várakozás. Nem létezett ebben az idegen érzések által uralt pillanatban sem félelem, sem bánat: csak színtiszta öröm."