Vélemény - Pro&Kontra - Vavyan Fable: Ezüstegér

Fülszöveg


Gratia egy Isten háta mögötti birtokon gondozza a lovakat. Nemcsak velük különleges a kapcsolata, a közeli falu népét és a doktort is elbűvöli, nem feltétlenül a bájosságával. Egy macska elől mentett egérrel misztikus viszonyba kerül, bár ő nem tud róla. Kívánságai sorra teljesülnek, rögtön az első így hangzik: inkább a falnak mennék, mint hozzád. Történet szerelemről, barátságról, vágyról, varázsról.

Részlet a regényből:

Egy napon a porondnak becézett pályán dolgozott Mulin egyik hátasával. Az ezerképpen tündöklő Nap tékozlón folyatta aranyló fényeit.
Az idegen kocsi a szent és tabu lovaglóösvény felől érkezett. Lassan, hajószerű siklással bukkant elő a fák közül. Az igazgyöngy színű luxusjárgány a vízszintes oszlopsorral közrezárt pálya mellé gördült és megállt.
Sötét üvegű ablakain megtört a napsugarak áthatolási igyekezete.
Gratiából előfakadt a birtokvédő ösztön, még akkor is, ha Brahms Mullin tulajdonát kellett védelmeznie. Megsarkantyúzta a lovat, a tabusértő kocsihoz száguldott, homokot kavarva fékezett mellette. Mélyre szívta a levegőt, hogy ezutáni szavai majd jól érthetőek legyenek.
A vezetőülés melletti ablak lesikamlott.
Gratia némán benn tartotta a levegőt.
– … dzs vagyok – tudatta az ablakba könyöklő, harcias férfi. Felfogva, hogy az utastérből ömlő zene rivalizál a hangjával, elnémította a lejátszót. Hosszan, lustán, leplezetlenül, amúgy pasasmód mustrálta a hallgataggá dermedt lányt. Nem mutatta ki, mire jutott a szemével, mimikájával takarékosan bánt.


Műfaj: szórakoztató irodalom, romantikus
Kiadó: Fabyen, 2012.
Oldalak száma: 428 oldal
Eredeti cím: Ezüstegér
Saját példány

Vélemény


Feküdtem reggel az ágyon, próbáltam éledezni, aztán az egyik pillanatban beugrott: nekem most Fable kell. Méghozzá az Ezüstegér, mert én azt már régen olvastam, és vannak benne pacik meg lovaglások, és ha ezeket így mind szépen összerakjuk, az tuti gyógyír az épp' kissé borús hangulatomnak. Szóval letámadtam a polcot, majd egy ültő helyemben kivégeztem a könyvet is.




Íme egy könyv, amit egy hónapig tartott kiolvasnom, és nem azért mert rossz lenne, hanem egyszerűen azokkal a Fable-könyvekkel ellentétben, amiket eddig olvastam és tetszettek is, itt kifejezetten azt éreztem, hogy nem én vagyok a célközönsége. Lehet gáz, de csak azért nem hagytam félbe, mert nem szoktam félbehagyni könyveket.
Szóval amit erről a könyvről bátran el lehet mondani az az, hogy egy kalandos, mesés, romantikus, lovas történet, amelynél kifejezetten úgy éreztem, hogy NŐKNEK szól.
No, ez az amivel én nem voltam tisztában, mivel az eddigi regények, amiket olvastam az írónőtől, általam unisexnek lettek minősítve.
Ettől még ez egy jó könyv, mert élvezetes, szép szöveges, olykor mosolygatós, nem kiszámítható, de azon kevés könyvek egyike, ami szerintem uraknak nem való.





Romantikus, könnyed könyv egy kis krimivel megfűszerezve, a végén pedig kapott egy csipet varázslatot is. De nem akarok árulkodni
Logikus történetvezetés: 4 / 5

Amennyire egy mesés romantikus könyvben be kell tartani a logikát, annyira itt is megvolt.
Logikus történetvezetés: 5 / 5

A régi történeteknél kicsit néha untam, de amúgy pont jó, szívesen olvastam volna még
Vastagság, terjedelem: 4 / 5

Kicsivel több, mint 400 oldal a könyv, könnyen olvasható betűkkel, tehát nem mondanám vastagnak, de kevésnek sem, bár alap esetben én az extrém hosszú izgalmas könyveket szeretem, de ez nekem sok volt, persze tudom, hogy ez valószínűleg az én hibám, de attól még így érzek.
Vastagság, terjedelem: 4 / 5

Maximálisan visszahozta az életkedvemet, tudtam én, hogy nekem most Fable kell (meg ló)
Élvezhetőség: 5 / 5

A célcsoportnak, akinek ez a könyv szól, biztosan maximálisan élvezhető könyv ez. Sajnos én nem ebbe tartozom, így én nem voltam mindig maradéktalanul elragadtatva, de azt elismerem, hogy vannak benne nagyon jó részek.
Élvezhetőség: 4 / 5

Szokásos Fable-karakterek, szerelem, pici szex, vidéki hangulat, erdők, mezők, lovak
Történet, karakterek, világ: 5 / 5

Ahogy már írtam, az egész nem más, mint egy romantikus mesés történet. Van benne egy kis akció, kaland, visszaemlékezésben múltidézős részek és olyan szexjelenetek, amik a férfiakat is megmozgatják.
A karakterek szintén tipikus Fable-karakterek, kikre azt, hogy sablonos nem lehet mondani, kivéve, ha van olyan kategória, hogy Fable-sablon, mert abba azért némelyik beleillik.
A főhősnő nagyszájú, életigenlő lovászlány, a szerelmi háromszög másik két egyede pedig vegytiszta férfi. Találunk még gonosz boszorkányt, pedofilt, rabló lovagot, agresszív kacsákat és persze varázs egérkirálynőt a történetben. Azon nők, kik szeretik Fablet, bizton nem fognak csalódni benne, nekem viszont túlságosan csajos volt.
Történet, karakterek, világ: 4 / 5

Mint már említettem: egyben elfogyasztottam az egészet
Letehetetlenség: 5 / 5


No, most erre mit írjak, nekem sajnos nem, hogy letehetetlen nem volt, de sokszor azért olvastam, hogy végre túl legyek rajta. De ez olyan csúnyán hangzik, pedig a könyv nem rossz, egyszerűen csak nem nekem való. Persze azért voltak benne olyan részek is, amik odaszegeztek a lapokhoz.
Letehetetlenség: 3 / 5

Nekünk a strapabíró keménykötéses verzió van meg, szép a borító (van rajta paci), belül szépek a rajzok és a lovas (jóvanna, kicsit függő vagyok) idézetek. Betűtípus és -nagyság szintén oké, könnyen olvasható
Szerkesztés: 5 / 5

A strapabíró keménykötéses verziójú könyvünk utolsó lapja, a második olvasás végére, a kötésnél ragasztásnál kezd szétjönni, ami azért nagyon nem szép, máskülönben a könyv kialakítása igényes, a borító pedig szintén olyan, ami a nőket fogja meg. 
Szerkesztés: 4 / 5

Összesen: 28 / 30


Összesen: 24 / 30

Nem tudnék egyhuzamban sok Fablét olvasni, kicsit talán sok lenne, de egyesével, a régieket is elővéve meg tudják menteni az embert. Most a legnagyobb bajom max. az igazi ló hiánya lenne, de majd valamit csak kitalálok ellene :)

Szóval feladatát ellátta, sírós-szívkitárós-megkönnyebbülős-életbevisszahozós könyvnek tökéletes.
Aki szereti a Fable-könyveket és NŐ, az bátran kezdjen bele, mert tetszeni fog neki, de férfiaknak nem ajánlom.


Ajánló

Ha hasonlót keresel, itt keresgélhetsz


  • Monty Roberts: Shy Boy - nem mondanám romantikusnak, de legalább megtörtént. És lovas, természetesen

  • Bármelyik Fable-romantikus - nem szorul magyarázatra :)


Idézetek

Pár kedvet hozó, vagy éppen elrettentő idézet, véletlenszerűen. És Spoilermentesen!


"Azon a fagyos tavaszi reggelen is fátyolfehér, finom ködgörgeteg indult a lány felé a hosszú folyosó padlóján, amikor a hideg levegőről az istállóba lépett." (első mondat)



"Te! Mindjárt olyat mesélek neked, hogy attól megereszkednek a melleid! Ja, már hallottad!?"



"– Adonis, ne haragudj. Mindig őszinte voltam hozzád… 
– Nem kellett volna! Azt mondják, az őszinteség a szadizmus egyik formája."



"Remélem, megbocsátja, hogy kilestem örömódával felérő galoppozását. Ajándéknak érzem, hogy láthattam. És még én is kaptam a boldogságukból. Valamiképpen olyan ez, mintha, nem is tudom hányadikként, magam is részt vettem volna a ló, a virágok, a napsütés, a ravasz illatú levegő és a maga közös szeretkezésében."



"Azt tehetem, amit szeretek, ezáltal jól érzem magam, tehát alighanem boldog vagyok!"



"… ahol félmeztelen izék izzadtan izélnek, az bizony bordélyház!"




"Az persze pompás, hogy a hízási/fogyási törekvés miatt mozgásra, mértékletességre, testi tudatosságra adod a fejed, de ha életed értelme áll vagy bukik azon, hogy még külsőre se önmagad légy, hanem másvalaki, hát az halálbiztos kudarc. Bálnából nem lesz balerina. Viszont a leglégiesebb táncosnő sem fog soha úgy úszni, mint a cet."







"(…) Téged is irigyellek, mert olyan dolgoknak tudsz örülni, aminőknek érdemes. Viszont azokat nem irigylem többé, akik azért hajtják neurotikusra magukat, hogy minden ponton gépesíthessék az életüket, majd az így felszabaduló idejüket is eszelős stresszeléssel csapják agyon."



"Voltak idők, midőn az embereket arra ösztönözték, hogy alázatosan tengessék életüket. Sanyarogjanak, nélkülözzenek, igázzanak gazdájuknak, földesuruknak, egyházuknak, királyuknak, rendnek-rangnak. Igyák be papjuk minden szavát, és féljék istenüket. Akkor aztán a túlvilágon haláli boldogok lesznek. Ugyanis eme életvitel jutalmául holtuk után tárt kapukkal várja őket a Kánaán, ott hús- és gyümölcshegyek között tejben-vajban dagonyázhatnak. Gumót, gyökeret, káposztát mutatóba sem látnak többé! Feledhetik a kínkamrát, tömlöcöt, vérpadot, éhhalált, koldulást, pestist. Égországban még szíjat sem az ő hátukból hasítják. Milyen különös, ezen maszlagokkal is a nagy tömegeket mozgatták, pontosabban bénították. Nehogy azok kérdezgetni kezdjék, miért nem jutott nekik a gabonából, amit ők vetettek, arattak, és így tovább. Nehogy fellázadjanak nyomuruk ellen, kiegyenesítsék a kaszát, lefejezzék a szipoly uraságot, királyt.
A kérdezgető egyed roppant veszélyes. Mielőtt még eljutna a firtatózásig, választ kell kapnia. Az adott korban ez a válasz a földi szenvedés túlvilági jutalmának délibábja volt. Mivel a modern sokaságok ezt a maszlagot felvilágosultan eltolnák maguktól, őket a gagyikultusszal lehet csordásítani."




"Régebben az emberek azt hitték, a hattyú élethosszat néma, csupán a halála előtt fakad dalra. Utóbb tudósok bebizonyították, hogy ez nem igaz, a madár inkább önkritikus, ezért csak hébe-hóba dalolgat. Ennek tudatában Gratia megtiltotta a hidegnek, hogy az ő hátán bobszánozzon."



Képek



Vavyan Fable
könyvhét, 2012.
Ezüstegér - 1. kiadás borítója




És pár, "Fable-ihlette', frízlovas kép :)

http://frizlovak.hu/rusty.html

http://frizlovak.hu/barokk.html


Megjegyzés küldése