Olvastad már?

Visszatekintés januárra és februárra | Személyes | Fényképek
Visszatekintés januárra és februárra | Sorozatok | Filmek

Sorozatok

A hónap horrorja: American Horror Story 4. Nem győzött meg a negyedik évad... Még mindig kedvelem a sorozatot, egyáltalán nem horroros, de szerintem esik a színvonal, a legütősebb még mindig az első és a második volt szerintem... Pedig jó téma ez a múltszázadi cirkuszvilág (hú, a Carnivále eddig a legjobb a témában, amit láttam, csekkoljátok le! iMDB-n 8.6-on áll, 2003 és 2005 között adták), most nem volt elég jó a sztori, sem a karakterek, bár néha meg tudtak lepni... Persze az is lehet, hogy csak hozzászoktunk a sorozathoz, majd ha egyszer újranézem az első két évadot, megírom :) Szóval szerintem rajongók nézzék meg; ha valaki szereti ezt a témát, ne hagyja ki, de amúgy semmi extra... Arra pedig kíváncsi vagyok, mit hoz a következő évad, állítólag a "fekete kalap"-motívum utal rá, nekem nem sok ötletem van (nekem spec. a feketekalapos hackerek ugrottak be a témáról, de nem tudom elképzelni Jessica Lange-ot, ahogy social hackerkedik. Vagy nem tudom. Bár az is lehet, hogy ő most kimarad...)

A hónap boszorkánysága: Salem 1. Utolsó boszorkányos emlékem szerintem a Bűbájos boszorkák (és az AMH bizonyos évada), úgyhogy kíváncsi voltam, mit tudnak mutatni Salem-ben... Hát sajnos nem sokat... Ha a vége nem lett volna, akkor kaszáltuk volna, most még várjuk a következő évadot, aztán lesz valahogy. Szóval Salem, valamikor az indiánok és a frissen betelepült amerikaiak idejében, a már ismert boszorkányperekkel megspékelve. Kicsit sok volt nekem a varázslás, kevés volt a háttérinformáció, sok volt a nyavalygás, és a végét leszámítva kiszámítható is volt, de valahogy egy picit mégis jó volt elmerülni a történetben, viszonylag gyorsan le is daráltuk. Ha már a 2/3-áig eljuttok, akkor azért menjetek végig az évadon, az utolsó rész egész bejövős lett.

A hónap "röpül-valami-a-tévé-felé"-je: The Walking Dead 2. Egyszer már kaszáltuk ezt a sorozatot valahol a második évad környékén, de újra előszedtem, mert annyian szeretik és már nem tudtam, nálunk miért landolt a kukában. Szóval valahol a 2/3-ánál kapcsolódtunk be, valahogy felvettük a fonalat, aztán az utolsóelőtti résznél azt mondtam, hogy sosetöbbetnem kérek belőle... Én ennyit egy sorozaton szerintem még nem káromkodtam... Annyira bugyuta, hogy már fájt... Egyáltalán nem életszerű, tele van logikátlanságokkal és most nem tudom, mit kezdjek vele... Az utolsó rész nagyon kíváncsivá tett, de nem tudom, hogy a magas vérnyomás megéri-e... Pedig pont a karakterközpontúság lenne ugye a sorozat lényege, nem is érdekel, hogy készültek az első járkálók, csak legalább a dráma működne... De nem... Szóval függőben...

A hónap elborult krimije: Fargo 1. Nem vagyunk azok a nagy krimikedvelők, de néha-néha engedünk a csábításnak, és milyen jól tettük: az év első két hónapjának megmentője volt ez a beteg sorozat :) Ha ajánlatom kellene valahova, akkor The Killing és True Detective-szeretők mindenképpen próbálják ki, én nagyon szerettem. Kicsit elvont, kicsit hideg, de olyan nagy neveket nyert meg magának, mint Martin Freeman (végre engedték kibontakozni, nem mint a Sherlockban), Tom Hanks fia, Colin Hanks, aki pedig elvitte a hátán az egészet, az Billy Bob Thornton (akinek az életművéből még semmit sem láttam szerintem, de nagyon jól hozta a sorozatgyilkost - és ez nem spoiler). Coen-testvérek munkája, ha ez segít a döntésben.

Filmek

Nagyon bátrak voltunk és 4DX-ben néztük meg.Két filmet is láttunk a két hónap alatt (ez az eddigiekre visszatekintve magasan sok). Szóval az első:

A hobbit.

A film egész jó volt (legalábbis szerintem sokkal jobban sikerült, mint az előző rész), én jól szórakoztam rajta, jó volt visszacsöppenni Tolkienhoz, bár szerintem A gyűrűk ura színvonalát nem hozza (bár a könyv sem).

Én örülök, hogy elkészült, leginkább a hangulata miatt, viszont ha legközelebb is Középfölde-hiányban fogok szenvedni, biztos vagyok benne, hogy A gyűrűk urát fogom választani.

Viszont van még itt ugye a 4DX is...
Maradjunk annyiban, hogy érdekes volt, bár nem tetszett :) Azért egyszer szerintem érdemes kipróbálni :)
Az illatokat nem éreztem (talán max. háromszor, pedig nem dohányzom), szóval az kevés volt, a szél/szellő tetszett, adott egy kis hangulatot, viszont a fejem mellől fújó pssszt hang roppant idegesítő volt és szerintem sokat vont le a film élvezeti értékéből (a pssszt leginkább olyankor hallatszik, ha valamivel idegesíteni akarnak :D Amúgy valami süvítés akar lenni, pl. nyílvessző, de tényleg nem jó...)
Ami viszont még ennél is rosszabb volt, az a szék rángatózása... Előre-hátra-jobbra-balra, és ha ez nem lenne elég, ha a szereplőt hátbavágják-hanyattesik-leszúrják, akkor bizony neked is a vesédbe csap a szék egy bizonyos alkatrésze - bár ez utóbbival még elvontam, a szék rángatózása miatt a film végén már úgy éreztem, leszakadt a fejem (és az ölembe folyt a kólám és a nachosom - ne vigyetek be semmi kaját vagy italt), pedig minden a helyén volt, bár a nachosszal megszenvedtem, az külön mutatvány. Ja, és a táska is.

A legviccesebb momentumok pedig a vizes részek voltak, mert olyankor az előtted levő ülésről vizet spriccelnek rád. L magas, ő csak az orrára és az állára kapta, nekem mindig sikerült telibe találniuk a szemüvegemet, persze megszáradt a víz gyorsan, de én mindig egy kisebb szívinfarktust kaptam! (Víziszonyom van)

Szóval csak erős idegzetűeknek...



Tehát ahogy említettem, kétszer voltunk moziban, a második teljesen hirtelen felindulásból történt, nem is készültünk fel...



Az Amerikai mesterlövészt választottuk, mert annyit még tudtam, hogy oscaros, és felirattal adták, nem költöttek szinkronra (juppijé).
A háttérsztoriról annyi fogalmam volt csupán, hogy Amerika legjobb mesterlövészéről szól, szóval nagyon kíváncsi voltam egy fbi-os, cia-s akciófilmre, ami igaz történeten alapul.

Koppantam. Ez a film a nagy Amerika iraki háborús propagandafilmje lett Eastwood rendezésében... Utóbbival nem is volt baj, egyszer lehet, hogy érdemes megnézni, de az is lehet, hogy csak velem van a baj, mert nem érzem át a Nagy Amerikai Életérzést, ami a film átérzéséhez szükségeltetne...

Nem tudom. Nem győzött meg a történet, de a színészi játék sem (megértem, Bradley Cooper miért nem kapott Oscart), a háború borzalmát persze átéreztem, de nem biztos, hogy pont úgy, ahogy Eastwood ezt elképzelte. Ne értsetek félre, a háború az egy nagyon rossz dolog és nagyon örülök, hogy eddig kimaradt az életemből (kopp-kopp), de szerintem nem a megfelelő hatást érte el nálam...

Viszont a vége ütött. Szóval annyira nem rossz, inkább csak nem ezt vártam...