Vélemény - Pro&Kontra - Suzanne Collins: A kiválasztott

Fülszöveg

Bár minden ellene szólt, Katniss Everdeennek kétszer is sikerült élve kikerülnie az Éhezők Viadalából. Túlélt minden megpróbáltatást, de még mindig nincs biztonságban. Mert a Kapitólium bűnbakot keres a lázadás miatt. Snow elnök pedig egyértelművé tette: Kapitólium haragja elől senki sem menekülhet. Sem Katniss családja, sem a barátai, sem pedig a 12. Körzet lakói.

De közeledik a végső forradalom ideje. Amikor a nép végre szembeszáll a Kapitólium zsarnokságával. És ebben a forradalomban Katnissnak döntő szerepe lesz. Az ő bátorságától, kitartásától és eltökéltségétől függ Panem jövője. Mert ő a kiválasztott. De maradt-e elég ereje hozzá, hogy megvívja az utolsó, mindent eldöntő harcot? Suzanne Collins trilógiája az utóbbi évek legnagyobb nemzetközi könyvsikere, amely hónapokon át vezette az eladási listákat a világ számos országában. 2012 márciusában pedig a mozikba kerül Az Éhezők Viadala filmváltozata, Jennifer Lawrence-szel a főszerepben.

Műfaj: szórakoztató irodalom, fantasy (sci-fi)
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalak száma: 432 oldal
Eredeti cím: Mockingjay
Kölcsönkapott könyv

Vélemény


Ennél a könyvnél jutottam el oda, hogy ha lenne folytatása, akkor sem olvasnám tovább. Kész, ennyi, befejeztem, elég volt belőle… Borzalmas, aú…

Egy kis hiszti, egy kis egoizmus, egy maroknyi csak-én-tudom-megmenteni-a-világot utánérzés, persze a nem-tudom-kit-szeressek sem maradhat ki a sorból; így lehet igazán elrontani egy jónak induló édességet…

Komolyan nem értem, miért kellett ezt…
Néha olyan jó lenne visszamenni fiatalnak (avagy YA-könyvet olvasni), de ha ez a szint, akkor inkább maradok kövér, édességevős vénasszony :)
Ez a könyv nem jó, ne olvassátok el csak azért, mert mostanság fel van kapva. Csak csatlakozni tudok a hölgyem szavaihoz.

A főhősnő egy irritáló p...a, a történet nem valami magasröptű, olyan inkább, mint az amerikai filmek, nem kell agyalnod, mert kézbe kapsz mindent, gyakorlatilag limonádé, még ha komolyabb érzelmi és tartalmi töltetet is akartak beletölteni.

Mondjuk egy könyvsorozat minőségéről sok mindent elárul, ha a már első részéből készült film jobban élvezhető, mint a könyv, pláne ha nem is egy nagy durraná,s és csak azért érdemes megnézni, mert a főhősnőt alakító Jennifer Lawrence elviszi a filmet a hátán.

Az az igazság, sok újat nem tudok hozzátenni, hozza kb. az előző részek szintjét, vagyis vannak hibák, ahogy eddig is...
Logikus történetvezetés: 2 / 5

Mint az előzőek voltak, tele van kisebb-nagyobb de mindenképpen irritáló logikátlanságokkal.
Logikus történetvezetés: 2 / 5

Jól kézbefogható, kb. 400 oldalas könyv
Vastagság: 4 / 5
Vastagságával nincsen probléma, pont annyira volt vastag és hosszú, hogy még ne hagyjam abba, mert nem akarom tovább olvasni.
Vastagság: 5 / 5

Óóóó.... Hát ez élvezhetetlen volt... Azért a harmadik kötetnél már illett volna oda eljutni, hogy leglaább valakit megkedveljek... Bár ha jobban belegondolok, akkor a kandúrka lesz az :)
Élvezhetőség: 2 / 5

Azért olvastam, mert kíváncsi voltam a történet végére, nem azért, mert élveztem volna.
Élvezhetőség: 2 / 5

Újabb bőr lenyúzása... Nem kellett volna erőltetni a folytatást... A karakterek is inkább visszafelé fejlődnek, mint előre...
Történet, karakterek: 1/5

A történet majd minden része kiszámítható, a karakterek pedig olyanok amilyenek, nem érdemes túl sok szót fecsérelni rájuk.
Történet, karakterek: 2 / 5

Nem mondom, hogy ugyanolyan letehetetlen volt, mint az előző kettő, de azért csak olvastatta magát... Biztos engem minősít :)
Letehetetlenség: 3/5


Nem olvastatja magát, de nem is kínszenvedés olvasni, mint írtam az előbb is: ez nem más, mint egy gyenge limonádé, ami átfolyik az emberen.
Letehetetlenség: 2 / 5

A borítóval nem kaptunk újat (gyakorlatilag ugyanaz, mint a külföldi), a helyesírási-elgépelési hibák súrolják a határaimat, de nem több, mint más könyvben...
Szerkesztés: 4/5

Nem tetszik a borító, és még az én szörnyű helyesírásommal is több hibát felfedeztem.
Szerkesztés: 3 / 5

Összesen: 16/30


Összesen: 16 / 30

15 pont... Az nálunk már az Olvashatatlan kategória, és ez a könyv az egyedüli eddig a blog történelmében, amelyik kiérdemelte...

Nem teljesen igaz rá... De ha tudtam volna, hogy ez lesz, akkor esélyes, hogy inkább el sem kezdem... De hát honnan is tudhattam volna, hisz nagyon sok embernek tetszik, nem vagyunk egyformák :)

Mazochistáknak könyvre fel! :)
Kár, mert ebből a témából amit ez a trilógia feldolgoz egy igazán jó könyvsorozatot is össze lehetett volna hozni. 
Lehet az a baj, hogy alulra lőtte be az írónő a célkorosztályt, vagy az ilyesfajta regényekhez egyszerűen nincsen tehetsége, vagy nem volt elég kutatómunka a háttérben.
Mindegy. Lényeg az, hogy ahogy a kabaré jelentben is elhangzik:
"Én ezt Önnek nem ajánlom!"


Idézetek

Pár kedvet hozó vagy éppen elrettentő idézet, véletlenszerűen. És Spoilermentesen!


Eljössz-e ahhoz a fához, 

ahol egy férfit felakasztottak, 
mert megölt három másikat. 
Különös dolgok estek meg itt. 
Nem lenne abban semmi furcsa, 
ha éjfélkor a bitónál találkoznánk újra. 
[…] 
Eljössz-e ahhoz a fához, 
ahol a szerelmének a halott 
így kiáltott: hagyj ott csapot-papot! 
Különös dolgok estek meg itt. 
Nem lenne abban semmi furcsa, 
ha éjfélkor a bitónál találkoznánk újra. 
[…] 
Eljössz-e ahhoz a fához, 
hol azt mondtam, fuss és ne nézz hátra, 
mert ez lesz szabadságunk ára! 
Különös dolgok estek meg itt. 
Nem lenne abban semmi furcsa, 
ha éjfélkor a bitónál találkoznánk újra. 
[…] 
Eljössz-e ahhoz a fához, 
s kenderkötél nyakláncban, 
társam leszel-e a táncban. 
Különös dolgok estek meg itt. 
Nem lenne abban semmi furcsa, 
ha éjfélkor a bitónál találkoznánk újra.


Tízszer tovább tart összerakni magadat, mint amennyi idő alatt szétesel.


Ha jól értettem, Peeta valami olyasmiről beszélt, hogy előbb-utóbb kipusztítjuk egymást – azaz magunkat –, és átadjuk a bolygót valami rendesebb fajnak. Mert azzal a lénnyel, amelyik képes feláldozni a saját gyerekeit, hogy így rendezze el a nézeteltéréseit, valami alapvetően hibádzik.


A túléléshez nem a benne lobogó tűzre, a lelkében izzó haragra és gyűlöletre van szükségem. Abból ugyanis bennem is van elég. Nekem tavasszal a pitypangra van szükségem. Az élénksárga virágra, amelyik az ujjászületést jelenti a pusztítás helyett. Nekem ígéret kell, hogy bármilyen szörnyű veszteségeket is szenvedünk el, lehet folytatni az életet. És minden jóra fordulhat.


Megtanuljuk lefoglalni magunkat. Peeta sütni kezd. Én vadászom. Haymitch meg piál, amíg el nem fogy az itala, aztán a libáit abajgatja, amíg befut a következő szerelvény az utánpótlással. Szerencsére a libák tudnak magukról gondoskodni.





Anya a legerősebb fájdalomra tartogatja a legerősebb fájdalomcsillapítót, de vajon ki tudja megmondani, hogy melyik a legerősebb fájdalom? Mindig az, amelyik éppen fáj.



Körzetről körzetre fogok utazni, hogy kiálljak az éljenző tömegek elé – miközben pontosan tudom, hogy titokban megvetnek és gyűlölnek –, és belenézzek azoknak az embereknek a szemébe, akiknek a gyermekeit én öltem meg…


Egyszer olyan sokáig marad a víz alatt, hogy már azt hiszem, megfullad, aztán egyszer csak közvetlenül mellettem előbukkan a mélyből, és halálra rémít. 
– Ezt ne csináld – mondom. 
– Mit? Ne jöjjek fel, vagy ne maradjak lent? – kérdezi. 
– Ne gyere fel… Vagyis ne maradj lenn… Ne csináld egyiket se.


– Kockacukrot? – kérdezi, és felém nyújtja a kezét. – Eredetileg a lovaknak szánták, de kit érdekel? Ezek a pacik még évekig ropogtathatják a kockacukrot, ellenben te meg én… ha mi meglátunk valami édeset, jobban tesszük, ha rögtön megkaparintjuk.


Valahányszor a mogyoró erőtérnek ütközik, füstfelhő száll fel, a mogyoró megfeketedve és felrepedt héjjal pottyan vissza a földre. 
Kis idő múlva furcsa csámcsogásra leszek figyelmes a hátam mögül, és ahogy megfordulok, látom, amint Mags megpucol és a szájába töm egy megpörkölődött mogyorót. A pofazacskója már tele van, úgy néz ki, mint egy hörcsög.





Képek




Megjegyzés küldése