Fülszöveg
Vannak, akik nagy esküvőről és tengeren túli utazásokról álmodnak – és vannak, akik jól tudják, hogy az előttük álló utazás és lakodalom csak belépő egy igazi rémálomba. Eric Bowman kérésére Bori Coloradóba utazik Attilával, és egy esküvő leple alatt megpróbálja kideríteni, vajon miféle szerzet gyilkolja sorban az alakváltókat a Bowman-fivérek falkájában. A szálak egy alakváltó szépségversenyhez vezetnek, s ha ez még nem lenne elég, Borinak közben meg kell küzdenie Attila egyre aggasztóbb fizikai állapotával is – valamint egy jóslattal, mely semmi jót nem ígér.Vajon kinek az életébe fog kerülni az elkerülhetetlen lidércnyomás?
Ki tartja rettegésben a vérfarkasokat, és ki lopózik be éjszakánként a Bowman-birtokra?
Borinak több fronton is helyt kell állnia, de ez nem egyszerű: szembe kell néznie legbelsőbb félelmeivel és barátai titkaival. Mint mindig, most is eltökélten lép a tettek mezejére – ám életében először, egy pillanat erejéig, a döbbenettől elakad a szava…
Magyar nyakba magyar szemfog!
Műfaj: szórakoztató irodalom, urban fantasy
Kiadó: Delta Vision, 2013.
Oldalak száma: 440 oldal
Eredeti cím: Lidércnyomás
Saját, dedikált példány
Borbíró Bori-sorozat 3. kötete, itt akár bele is olvashatsz
1. kötet értékelése itt
2. kötet értékelése itt
1. kötet értékelése itt
2. kötet értékelése itt
Vélemény
 Akkor gyorsan le is csaptam rá és elolvastam, bár nem vagyok teljesen elégedett, azért annyira nem is panaszkodhatom. | 
Az előző két rész nekem nagyon tetszett, és meg kell hagyni, ez is jó, de az eddigiek közül ez a leggyengébb.
Persze még mindig nagyon hangulatos, könnyű és jó olvasni, a nyelvezete pedig nagyon egyedi, és sokat lehet rajta mosolyogni, tele nagyszerű párbeszédekkel és leírásokkal, de teljes mértékben kiszámítható. Mármint a nyomozós szál, de minden egyéb részlet is, és az előzőek alapján nem ezt vártam. De persze félreértés ne essék, ettől ez még mindig egy jó könyv, csak kicsit többet vártam tőle. | |
| Megmondom őszintén, nem igazán vagyok otthon a magyar hiedelemvilágban, úgyhogy én azt mondom, hogy rendben volt :) Nem keveset gondolkodhatott az írónő és ennek meg is lett a gyümölcse Logikus történetvezetés: 5 / 5 | Szépen fel van építve, nincsenek benne logikai bukfencek, a mitológiai részek is rendben meg vannak magyarázva, láthatóan nem csak egy összecsapott könyv. Logikus történetvezetés: 5 / 5 | |
| Mivel viszonylag korán megoldottam a nagy rejtélyt, a vége már hosszúnak tűnt; vagy nekem kellett volna lassabban gondolkodnom, vagy Boriéknak gyorsabban, mert így a vége kicsit hosszú lett... Vastagság, terjedelem: 4 / 5 | Jó olvasni, nem válik unalmassá és nem volt sem sok, sem kevés. Vastagság, terjedelem: 5 / 5 | |
| Az oldalak gyorsan peregnek, élvezhető a könyv, nincs okom a panaszra. Természetesen még mindig Bori és Attila a fő húzóerő, de itt most (nálam) csatlakozott hozzájuk Fehérholló és Travis is. Élvezhetőség: 5 / 5 | Élvezetes, bár lényegesen élvezetesebb lett volna, ha sikerül a csattanókat és csavarokat kevésbé kiszámíthatóvá tenni. Élvezhetőség: 4 / 5 | |
| Féltem az amerikai száltól, előítéletes voltam, de szerencsére az írónő szépen megoldotta a dolgot. A magyar vonatkozás ott is kitűnően működött, a párbeszédek még mindig ütnek, jót tett szerintem a Boriverzumnak ez a kis kiruccanás (és kicsit felidézte az első, saját magam által elolvasott könyveim emlékét, amik édesapám polcairól kerültek le :) Cooper, Karl May, stb :) ) Történet, karakterek, világ: 4 / 5 | No igen, a karakterek és a világ ahogy már megszokhattuk zseniálisak, az alapsztorival sem volt baj, de ahogy azt már említettem, nagyon-nagyon kiszámíthatóra sikeredtek az amúgy fordulatoknak és csattanóknak szánt jelenetek. :( Illetve az antihősünk nekem nem lett eléggé negatív. Történet, karakterek, világ: 3 / 5 | |
| Amikor én már rájöttem, hogy ki a könyv főgonosza, na, akkor már annyira nem érdekelt a könyv, de természetesen végigolvastam, csak már nem akkora lelkesedéssel Letehetetlenség: 4 / 5 | Nagyon jó olvasni, szinte letehetetlen annak ellenére is, hogy kiszámítható. Elég rég nem olvastam ki könyvet ilyen gyorsan. Letehetetlenség: 4 / 5 | |
| Gyarló vagyok, de én már a borító miatt szerelembe estem, jól sikerült és ooooolyan jók a színek!! És a részletek! WOW! Eddig a négyből ez a kedvencem :) Egyébként a kötet többi dolga is rendben volt :) Szerkesztés: 5 / 5 | Ok. Kövezzetek meg, de nekem ez a borító nem tetszik. Mármint ez így nem igaz. Szép borító, de nem Bori van rajta. Nagyon vizuális típus vagyok, és nekem az első két borító Bori-ábrázolása annyira bejött és annyira passzolt, hogy amikor a fejemben játszódik a történet az olvasás során, tényleg úgy néz ki. Ezzel szemben most itt van egy nem csúnya borító ugyan, de egy másik vörös nővel, akinek semmi köze az egészhez. Mit keres itt? Miért akarják azt állítani, hogy ő a Bori, amikor látom hogy nem? Kb. olyan lehet, mint amikor van egy film vagy sorozat egy nagyon-nagyon szimpatikus tehetséges színész főhőssel, és egyszer csak betesznek a helyére egy egészen más valakit. Amúgy a könyv szerkesztésével nincsen semmi baj, hozza az eddigi szintet, és a borító sem csúnya, csak nekem nagyon nem jött be. És mivel ez a pontozás az én szubjektív véleményemet tükrözi, ezért ennek hangot is adok itt. Szerkesztés: 3 / 5 | |
Összesen: 27 / 30 | Összesen: 24 / 30 | |
| A borító mindent visz, Amerikától kicsit féltem, de nagyon jól be lett építve a történetbe, nem volt hiányérzetem Budapest miatt. Már kezd kicsit unalmas lenni Attila múzsacsókja, de talán a következő kötettől ismét örülhetek :) És talán okosabbak leszünk Bori nagymamáját illetően is. Egyetlen negatívum talán a krimi szál, még lenne hova fejlődni... Magyar író ide, vámpíros könyv oda, ez még mindig nagyon jó, erősen ajánlott bárkinek, aki egy könnyed, magyar folklóros, humoros könyvre vágyik. Strandra mondjuk ideális (ma pont szuper strandidő van, bár mi most is kihagyjuk) | Jó olvasni ezeket a könyveket, a kategóriájukban kiválóak. Ez ugyan kicsit kiszámíthatóra sikeredett, de még így is nagyon jó olvasni. Mindenkinek bátran ajánlom, mert sokkal jobb, mint például egy Twilight (ok, ezt csak gyanítom, mert nem olvastam és nem is áll szándékomban) vagy egy Éhezők viadala (ezt viszont biztosan tudom és garantáltan 1000* jobb ) Tulajdonképpen annyira élvezetes, hogy azt hiszem, a következő könyvem a sorozat 4. része lesz. :) |
Idézetek
Pár kedvet hozó, vagy éppen elrettentő idézet, véletlenszerűen. És Spoilermentesen!
"– Na, átgondoltad már a kérdésemet? – érdeklődött Attila a könyvekkel telepakolt dobozaimnak támaszkodva." - (első mondat)
"Bámulatra méltó elszántság és erőnlét kell ahhoz, hogy valaki nekiálljon ekkora hőségben kocogni – nem mintha valaha is kipróbáltam volna… Én maradtam a kevésbé megterhelő mozgáskultúránál, és itt most nem a tai chi-re gondolok, hanem az olvasásra."
"– (…) Most viszont húzzunk aludni, különben holnap hullafáradtak leszünk.
– Vagy csak szimplán hullák – szóltam be a kupaktanács egyetlen hulla tagjának búcsúzóul.
– Különösen, ha nem bírjuk visszatartani ízléstelen szóvicceinket – hajolt hozzám egész közel Fehérholló."
"Attila alapjáraton kábé annyira romantikus, mint egy sikátoros vámpírtámadás."
"Feltalálták már, például, a fájdalomcsillapító tablettákat, és ott, ahol én élek, mindenki táskájában lapul egy dobozzal, mert mindenkinek hülye a főnöke, és előbb-utóbb mindenkinek előjön a migrénje."
"Találtam egy üres padot a fák kellemes árnyékában, leültem rá. A július végi forróság még az árnyékos ülőhelyet is alkalmassá tette egy kisebb volumenű Dózsa György-emlékverseny lezavarására, de szerencsére hosszú vászonnadrágban voltam, így megúsztam égési sérülések nélkül."
"– Basszus, ez rosszabb, mint egy Karl May-regény NDK-s pornófilm-adaptációjának indián szövege!"
"A fémpadokat könnyebb tisztán tartani, továbbá nem lehet róluk lefeszíteni egy lécet sem karózás céljából. Egy nagyobb sajtóvisszhangot kapott ügy után indult be ez a beruházásdömping, és bár tény, hogy a padokat többnyire árnyékos helyekre rögzítették, a legtöbben inkább a napsütötte gyepet választották, és nem próbálkoztak a forró fémmel. Még jó, hogy aránylag kevés vámpírgyereket tud felmutatni ez a társadalom, dohogtam magamban. Más sem kéne még, mint EU-konform, famentes vámpírgyerek-játszótér – cserélhetnénk le szép sorban a nagy gonddal kialakított faelemeket."
"– Nem szokott rám hallgatni. Edith mindig csak rohant, egész életében. Sosem állt meg, hogy végighallgasson. Azt gondoltam, valahányszor belém fojtotta a szót, hogy mindegy, mit mondok, úgyis egyik fülén be, másikon ki. De ma látom, hogy azért néha odafigyelt rám – rebegte elérzékenyülten. – Ezerszer elmondtam, hogy a koszorúslányoknak előnytelen ruhát kell választani, hogy mindenki csak a menyasszonyra figyeljen. A maga ruhája iszonyúan ízléstelen – szipogta, és csipkezsebkendője sarkával meglapogatta a szeme sarkát. – Remek választás volt."
"(…) – Az egyiptomiak csak a fontos szerveket mumifikálták. Az agyat az orrlyukon keresztül kiszedték és elhajították a francba. (…) A farkukat, azt bezzeg mumifikálták. Férfiak. Ki mivel gondolkodik, ugyebár – hajoltam előre Attila füléhez."
Képek
 |
| Gaura Ágnes |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése